Előszó –
Mivel az ügyeimben nem kaptam és nem is kaphatok Tisztességes,Elfogulatlan,Pártatlan eljárást és folyamatosan Politikai Üldöztetésnek vagyok kitéve ezért Politikai Menedékjogot kértem egy EU-s országban.
Magyarországon a 2010-es Kormányváltás óta átreformálták az igazságszolgáltatást az Orbán -Rezsim érdekeinek megfelelően ami azt jelenti, hogy bizonyos bíróságok élére nem szakmai szempontból neveztek ki elnököket hanem politikai alapon azért,hogy végrehajtsák a politikai elvárásokat így gyakorlatilag elindult a Jogállamiság és a Demokrácia lebontása.A Kormányzati megrendélesre szisztematikusan előkészített Koncepciós ügyekből nem volt hiány, Handó Tünde aki korábban az Országos Bírósági Hivatal elnöke volt a politikai garancia arra, hogy a Magyar Szocialista Pártot érintő ügyeket minél messzebbre tegyék Budapestől lehetőleg Kormányközeli bíróságokra arra hivatkozva, hogy a Fővárosi Törvényszék nagyon túlterhelt ami részben igaz is volt,de csak részben mivel az Alkotmánybíróság 2013 decemberében megsemmisítette a bírósági ügyáthelyezés intézményét. Az Alkotmánybíróság Határozata szerint– amely visszamenőlegesen megállapította, hogy alkotmányellenes az a jogszabály, amely az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének biztosította az ügyáthelyezés lehetőségét – valójában nem érintette a korábban, az akkor hatályos jogszabályok alapján történt kijelölések érvényességét.A törvénytelen ügyáthelyezések több esetben kerültek az Alkotmánybíróság elé, többek között Hagyó Miklósnak az ügye akinek ugyan a Fővárosi Törvényszéken kezdődött az ügye majd egyszer csak a Kecskeméti Törvényszéken folytatódott majd másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán, de Hunvald György sem járt jobban aki ellen ugyan törvénytelenűl egy ügyből kétszer emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken kezdődött majd a Szegedi Ítélőtáblán folytatódott majd 2023-ban végül a Kúria megsemmisítette az Ítéleteket így rehabilitálták.A Sukoró Per Dr Császy Zsoltal és Tátrai Miklóssal a Sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban – figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára – december 18-án illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi azonban januárban szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölése végett. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie,az Ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges. Ezekhez az ügyekhez tartozik Professzor Dr Szabó János ügye aki egykoron Helyettes Államtitkár majd a Nemzetvédelmi Egyetem Rektora volt, őt is Koncepciós perbe fogták csupán azért, hogy átreformálják a Nemzetvédelmi Egyetemet, őt az idén rehabilitálták mivel újratárgyalták az ügyét és végül bűncselekmény hiányában felmentették annak ellenére leültettek vele is 3 évet. De térjünk is át az egyetemes jogra, az Alkotmánybíróság több határozatában kitért a Társadalom Büntetőjogi Igényére ami rendben is lenne abban az esetben ha figyelembevennék mint a Tisztességes Eljáráshoz való jog és a Törvény Előtti Egyenlőség Alapelveit ami azt jelenti, hogy egy bírót is felelősségre lehessen vonni ha bebizonyosodik, hogy felsőbb utasítást hajtott végre és ennek rá nézve legyen következménye. Jelen esetben még egy Alkotmányellenes Ítéletért sem lehet felelősségrevonni senkit,egy bírót azért nem mert védi a mentelmi jog és a politikai érdek a Magyar Államot pedig azért nem mert bizonyos bíróságok bírói védik a Politikai Érdeket. De miről is szól az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1.Cikk – Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására, 3.Cikk – Kínzás tilalma, 5.Cikk – Szabadsághoz és biztonsághoz való jog, 6.Cikk – Tisztességes tárgyaláshoz való jog, 13.Cikk – Hatékony jogorvoslathoz való jog, 14.Cikk – Megkülönböztetés tilalma, 17.Cikk – Joggal való visszaélés tilalma, 18.Cikk – Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása. Magyarország Kormánya az Orbán-Rezsim működése ami gyakorlatilag nem más mint egy Totalitárius rendszer amiben nincsenek sem korlátok sem fékek sem ellensúlyok ami ellentmond az Európai Alapjogi Chartának, mivel Magyarországon Római Jogrendszer van így nincs esküdtszék gyakorlatilag egy eljárás során egy bíró azt vesz figyelembe amit akar, értem ezt a politikai hovatartozásra, politikai szemléletre és a kapcsolataira, Professzor Dr Fleck Zoltán barátom az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Alkományjogi Tanszékvezetője a rádiós beszélgetésünkben jogszociológusként tökéletesen kielemzi az ügyemet,hogy egy eljárás során egy bíró mi mindent vesz figyelembe az ítélet meghozatalakor még úgy is hogy azok nem tartoznak az ügyhöz,továbbá véleményezte is a velem történteket mégpedig úgy,hogy Justiz Mord – / halálos ítélet, amelyet bírói tévedés folytán vagy a bírói eljárás politikai befolyásolása alapján hoznak / A békebeli időkben úgy működött a rendszer,hogy egy bíró kapott ügyet,ez manapság úgy működik, hogy megnézik az ügy súlyát majd az ügy szereplőit és ha elég fajsúlyos az ügy és a benne szereplők netán rendszerellenesek akkor kiszignálják egy olyan bírónak akitől a felsőbb érdekeket képviselő ítéletet fogják kapni.Minket még mindig nem rehabilitáltak és valószínűleg nem is fognak mivel a Politikai Rendszernek ez nem érdeke,a Parlamentben pedig 2010-óta még senkitól nem hallottam,hogy koncepciós ügyekről beszélt volna,az én esetemben ezt Mesterházy Attila barátom tette meg.Az alapügyekből amiből ítéleteket több szinten is kifogásolható az eljárás,mivel egy bűncselekményt minden kétséget kizáróan kell bizonyítani.Az 5 ügyből 3 bemondás alapján 1 vádalku alapján 1 pedig egy megcsinált ügy volt, bizonyos ügyekben próbáltam felülvizsgálatot és Eljárásjogi Kegyelmet kérni de a jelenlegi Politikai Rendszerben ez esélytelen volt,amíg arra nem méltó személyek kormányzati utasításra Elnöki Kegyelmet kaptak addig én Alkotmányellenes ítéletet. A meghurcoltatásom miatt a Magyar Kormányt feljelentettem az Európai Ügyészségen hatalommal való visszaélés és jogellenes fogvatartás miatt. Az Európai Ügyészség válaszolt is, sajnos hatáskör hiányában nem tudnak az ügyemben vizsgálódni mivel Magyarország politikai okokból nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez így az ügyemben közremúködő Bírókat és Ügyészeket akik bizonyíthatóan Politikai utasításra bűncselekményt követtek el nem lehet Nemzetközi szinten sem felelősségre vonni. A beadványomban részleteztem a velem szemben elkövetett Politikai bűncselekményeket továbbá az is hogy a jelenlegi Magyarországi nemlétező Jogállami rendszer alkalmat a Kormányzat és az Igazságszolgáltatás elszámoltatására.
A Tényállás –
Dr Laczó Adrienn a Fővárosi Törvényszék Bírója lemondott a tisztségéről, ő volt az 5 Bíró közül a második akit Jogellenes Fogvatartásért és Hivatali Visszaélés Bűntette miatt feljelentettem mivel Alkotmányellenes Ítéletet hozott – Fővárosi Törvényszék 1.Bpk.1286/2018/6. számú végzése majd a Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.156/2019/3. számú végzése maitt
2018-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető Törvénykönyv Összbüntetésre vonatkozó jogszabály Átmeneti Rendelkezését továbbá 2018-ban Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal Elnöke jelenleg Alkotmánybíró kinevezte a Fővárosi Törvénszék Elnökének Dr Polgárné Vida Judit bírót aki korábban azért mondott le mert a diplomamunkájában plagizált, ez nem volt lényeg viszont az annál inkább, hogy Politikailag Megbízhható. Az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata után, én az újbóli összbüntetésbe foglalást kértem az 1978-as törvényre hivatkozva és levelet írtam Dr Polgárné Vida Juditnak a Fővárosi Törvényszék akkori elnökének és megkértem rá, hogy az ügyemből ne csináljanak politikai kérdést csak azért mert baloldali vagyok és a baloldali prominens politikusi dinasztiából származom. Ezt kövdetően mivel az ügykiosztást nem ismertem az ügyemet Dr Laczó Adrienn kapta meg, majd bírói joggyakorlatra hivatkozva alkalmazta az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályt.
Az Alkotmánybírósági Határozat-
IV/949/2019.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Salamon
László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával valamint dr. Dienes-Oehm Egon, dr.
Handó Tünde, dr. Márki Zoltán és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével
– meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Fővárosi Törvényszék 1.Bpk.1286/2018/6.
számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.156/2019/3. számú végzése
alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Dr Laczó Adrienn az újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy kapott felsőbb utasítást az ítélethozatalban bizonyos politikai ügyekben csak nem nevezte meg, hogy kik adták az utasításokat és milyen ügyekre vonatkoztak és kiket érintett. Az én ügyemben elég egyértelmű mivel az ő ítéletét ami szintén politikai utasításra született az Alkotmánybíróság semmisítette meg ez pedig Politikai Bűncselekmény.Álláspontom szerint Dr Laczó Adrienn az interjúban megpróbálja hárítani a felelősséget és áldozatnak állítja be magát, aki Alkotmányellenes Ítéletet hoz Kormányzati utasításra az nem áldozat hanem cinkostárs mivel mindíg van választás. A Magyar Kormánynak is törvényi kötelezettségének kellene lennie, hogy megvédi az állampolgárait és nem pedig nagyüzemben kitermelni a Politikai Üldözötteket, úgy, hogy politikai utasításra kreálnak büntetőeljárásokat majd adnak a bíróknak utasítást a megfelelő ítélethozatalra ez nem más mint egy Autokratikus és Diktatórikus rendszer ahol sem tisztességes eljárás sem törvény előtti egyenlőség mert a Hatalom és a Bíróságok felett nincs Törvényességi Felügyelet,nem lehet sem egy bíró sem pedig egy bíróság ellen panaszt tenni főleg az Orbán Viktor féle rezsim ellen gyakorlatilag nincs hol panaszt tenni mert bizonyos embereket véd a mentelmi jog és a politikai érdek ezért ők a törvény felett állnak így a Magyarországi rendszert nevezhetjük Abszolutizmusnak ahol nincs bírói függetlenség és nincsenek fékek és ellensúlyok. Hol kezdődik a bírói függetlenség és meddig tart egy bíró független mitől, a törvénytől vagy a politikai utasítástól?! A cikk után Dr Laczó Adrienn facebook posztja alá a következőket írtam –
Remélem emlékszik az Alkotmányellenes Ítéletre amit önnek köszönhetek,feltételezem ezt is politikai utasításra tette,mint azt is hogy ennek a jogkövetkezménye az lett többek között,hogy a Maguk jóvoltából nem kaphatok erkölcsi bizonyítványt mert a Bűnügyi Nyilvántartóban még a 2023-as Legföbb Ügyészségi felülvizsgálat után is olyan szabadulási dátum szerepel ami szintén Alkotmányellenes így nem csak az Állam lett perelve hanem a Belügyminisztérium is mivel ön bírói joggyakorlatra hivatkozva olyan jogszabályt alkalmazott amit még 2018-ban az Alkotmánybíróság megsemmisített. Érdekelne, hogy a Politikai utasítást vajon kitől kaphatta, mivel a többszörösen Alkotmányellenes ítélettel ami és Dr Kenéz Andreának,önnek és a Fővárosi Ítélőtábla 3 tagu bíró tanácsának köszönhetek aki kétszer jár el az ügyemben.Egyszer akkor amikor az ön Alkotmányellenes ítéletét helyben hagyták majd az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatát követően Dr Póta Péter megcsinálta a törvényes ítéletet amit a Fővárosi Főügyészség és a Fellebbviteli Főügyészség megfellebbezett mivel ök vissza akarták állítani az Alkotmányellenes ítéletet majd ezt a Fővárosi Ítélőtábla ugyanazzal az indokkal hagyta helyben a törvényes ítéletet mint amivel elutasította az ön Alkotányelllenes ítéletének a fellebbezését.2022-ben 5 bírót jelentettem fel a Központi Nyomozó Főügyészségen többek között Dr Kenéz Andrea után önt is az Ítélőtábla 3 tagu bíró tanácsát jogellenes fogvatartás minősített esete és Hivatali Hatalommal való visszaélés miatt mivel már a jogszabály a megalkotásakor és az alkalmazásakor is Alaptörvényellenes volt sőt ezt még önök akkor is alkalmazták amikor azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette , így az önök jóvoltából kétszer annyit töltöttem börtönben mint amennyit a koncepciós ügyekből kellett volna,sőt még a törvényes ítélet megléte után sem tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék a Bűnügyi Nyilvántartót az én 2023-as beadványomra indult felülvizsgálat a Törvényszék pedig azt hazudta, hogy ök tájékoztatták a Bűnügyi Nyilvántartót ami hazugság de továbbmegyek,abban is hazudtak, hogy a bírónak nem hivatali kötelessége egy Alkotmányellenes jogszabály miatt az Alkotmánybírósághoz fordulni annak ellenére, hogy 3 jogszabály kötelezi rá, az Alaptörvény 28.cikke az Alkotmánybírósági Törvény 25.§-a és az összbüntetési törvény. 2015-óta egy bíró sem volt önöket is beleértve aki a hivatali kötelességének eleget tett volna. A feljelentésem elutasítása után pótmagánvádra vittem és annak ellenére hogy a pótmagánvádamban szerepelt hogy a Fővárost zárják ki elfogultság miatt áttették az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróságra majd onnan a Fővárosi Törvényszékre amit elutasítottak persze az elfodultsági indítványban senki sem nyilatkozott ,mert a bírókat nem lehet feljelenteni mert védi őket a mentelmi jog és a Politikai Érdek. Ezek után bepereltük az államot, Dr Szentpáli Judit úgy nyilatkozott,hogy nem elfogult majd a keresetet azzal utasította el, hogy az ügyemnek nincs felelőse a meghurcoltatásomért kaptam 500 ezer forintos perköltséget és másfél Millió Forintos illetéket úgy hogy engem hurcoltak meg.Tehát ha valakit Alkotmányellenesen börtönben tartanak hosszú évekig és nincs sem Kormányzati sem Állami sem Bírósági felelősség és önöknek tényleg az a legnagyobb problémája hogy mikor rendezik a bérüket. Az önök mutatványa olyan jól sikerült hogy Professzor Dr Fleck Zoltán barátom jóvoltából fakultatív kúrzus indult ez Eötvös Lóránd Tudományegyetemen,hogy kell valakit politikai utasításra Alkotmányellenes ítélettel börtönben tartani majd ezt a jogállapotot fenntartva kivonni a forgalomból-eltűntetni a politikai palettáról. Önök ellen semmiféle retorzió nem volt még egy fegyelmit sem kaptak ugyan úgy praktizáltak tovább mintha mi sem történt volna az Alkotmánybírósági Határozat pedig annak ellenére hogy mindenkire nézve kötelező olyan mintha nem is létezne. Javaslom tanulmányozza a weboldalamat ott van a Komplett Ügyem dokumentációja és a Fleck Zolival és velem a Rádió Beszélgetés érdemes végighallgatn https://politicalpersecuted.eu/ , hogy is működik a Bírói ítélkezés a napjainkban. Az ügyem jövőre lesz 20 éves és 13 éve harcolok az Orbán Rezsim ellen és a magukfélék ellen akik ezt a rezsimet kiszolgálják! Az ügyem precedens értékű mivel senki nem tud olyan személyről akit annyira meghurcoltak volna mint engem .Hát ezért van Magyarország ellen Jogállamisági vizsgálat az unión belül Sargentíni Jelentés stb de megkérdezném, hogy mi is egy állam felelőssége az állampolgáraival szemben? Nem az hogy megvédje az állampolgárait?! De egy olyan Államban ahol Abszolutizmus van Autokratikus-Diktatórikus rendszerben nem az állampolgárokat védik hanem a Politikai Üldözötteket termelik ki így ez nem elvárható ! Önnek már akkor távoznia kellet volna amikor Alkotmányellenes összbüntetést megcsinálta mert tisztában volt a jogkövetkezményekkel! 2018-ban a Polgárné volt a Fővárosi Törvényszék Elnöke,írtam neki egy levelet és megkértem,hogy ne csináljanak politikai kérdést az ügyemből csak azért mert baloldali vagyok és prominens politikusi dinasztiából származom, hát az ügykiosztásnál ez az ön személyében visszaköszönt!
felcím: Fleck Zoltán
cím: Prés alatt
alcím: Miért és mivel zsarolja a kormány a bírákat?
Az éve elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely egy Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet (2018-2024) váltott fel. Joggal merültek fel aggodalmak, hogy a bírói kar a hosszú és kilátástalan küzdelemből azt vette észre, hogy a rezsim bosszújának áldozata, és az igazságszolgáltatás anyagi ellátottsága ismét mélyre zuhant. A tudástermelés területeihez hasonlóan a bírák is a kiéheztetés hatalmi fogásának célpontjai. Minden készen állt az elmúlt években egyre többször alkalmazott intézményes zsaroláshoz. Olyan elnöke van a bírák által választott új testületnek, aki hajlandó még a Türk Tanácshoz is ellátogatni. Nyugodtan gondolhatta hát az erőszakos cégfelvásárlásokon, rektorok meggyőzésén és egyéb zsarolásokon edződött hatalom, hogy nem kell ellenállásra számítania. Az ajánlat meg is érkezett: ha az OBT aláír egy reform-tervezetet, kaphatnak pénzt – három évre elosztott fizetésemelést. A bírák önkormányzati testülete szoros szavazásban, 8:7 arányban megszavazta a visszautasíthatatlan ajánlatot.
Csakhogy, mint a későbbi tiltakozásokból kiderült a bírói kar zokon vette, hogy áruba bocsátják autonómiájukat. Ezúttal nem néhány, hanem több száz bíró írta alá a tiltakozást. Miután kiderült, hogy Szabó Péter, az OBT elnöke nem tűnik nehezen meggyőzhetőnek, ha külön juttatásokat vagy műkincseket ajánlanak cserébe, az OBT jogosan tartva attól, hogy legitimitását veszti az őket megválasztó bírák szemében, rendkívüli ülést hívott össze. A bizalmi szavazást megelőzve az elnök lemondott.
közcím: Pityke a mentén
Az Orbán-rezsim regnálása alatt a bírák és persze az állam többi polgára többször tapasztalhatta, mire is kell igazán egy autokráciának az igazságszolgáltatás. Először is legitimációs cicoma. A diktátorok nem sokra tartják azokat az intézményeket, amelyek az autonómia elve alapján működnek. A parancsolás korlátozottságát lehetetlen beilleszteni a tekintélyelvű világképbe, ahol minden a harc, a vezénylés és az engedelmeskedés köré szerveződik. Mégis kénytelenek megengedni némi szabadságot, mert a halálán levő Nyugat, amely olyan gyengeségekre épül, mint a demokrácia és jogállam, sok pénzért és egyéb, szimbolikus javakért cserébe ezt követeli. Hogy ez a követelés az Európai Unió bürokratikus és politikai megegyezéseket kereső, gyakran a legfontosabb elveket (vagyis az EU alapértékeit) kicsorbító gyakorlatában mit jelent, nyomon követhettük az ún. jogállamisági kritériumok körüli vitákban. Mire rájöttek, hogy az Orbán-rezsimmel szemben csak annak nyelvén lehet eredményeket elérni, Magyarország a World Justice Project 2024-es indexén soha nem látott mélységekbe zuhant. Ezek szerint az itthoninál kicsit jobban áll a szabadságok és jogosultságok helyzete Panamában, Bosznia-Hercegovinában, Nepálban, Mongóliában és Kazahsztánban; az Európai Unió többi tagállama pedig beláthatatlan messzeségben van. Ez a zuhanás nem hirtelen esemény, nagy és kitartó munka van ebben. Ám a legitimációs felhasználás mégis működik: lehet mutogatni az önkormányzati testület hatásköreit, a hatalomnak kellemetlenkedő néhány bírósági ítéletet, és így tovább. Az állampolgárok bizalmát jelzi, hogy használják a perlést, állami bíróságok épületeiben keresik az igazukat. Mint az ismeretes, ez minden diktatúrában így van, a legkeményebb időkben sem esik vissza jelentősen a bíróságok hétköznapi használata. A legitimációs funkción túl azért is van szükség a függetlenség maradékaira, hogy egy esetleges kormánybukás után a jogszerűség keretein belül ítéljék meg a rezsim illegális tevékenységét. Nincs az a legalista autokrácia, amely minden hatalom- és vagyonszerzését jogszabályokkal ágyazza meg, végső esetben még szükség lehet a jogi eljárás pártatlanságához ragaszkodó bírókra. Addig is, lehet bízni a hatékony védelmet ellátó legfőbb ügyészben.
közcím: A rombolás állomásai
A nagy és kitartó romboló munka állomásai közül elég azokat felidézni, amelyek közvetlenül az igazságszolgáltatást érintették. De persze a jogállam olyan jószág, amelyen közösen osztozunk – vagyis az igazságszolgáltatás munkakörülményeit is súlyosan rombolja az összes közjogi pozíció nyílt politikai elfoglalása, a tudomány szabadságának sérelme, az önkormányzatok autonómiáinak felszámolása, az egyéni jogosultságok érvényesítésének korlátai, a végtelenül fenntartott rendkívüli állapot, a parlamentarizmus halála, a kormányzati propaganda irtóztató irracionalitása, és a többi; különösen pedig a jogalkotás minden szakmai szabályának alárendelése a napi hatalmi akaratoknak. Ezeken túl a rezsim és a bíróságok kapcsolata 2010 után rögtön a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Baka Andrásnak a jogellenes elmozdításával kezdődött, az igazságszolgáltatási reformnak nevezett adminisztratív fogással folytatódott, amelyben egy nagyra duzzasztott Hivatal (OBH) és annak az Országgyűlés által választott elnöke (nincs meglepetés: a vezér bizalmasa) válik a bíróságok legfőbb döntéshozójává. Mert neki van jogköre a bírósági vezetők kinevezésére és sok olyan dologra, amely közvetlenül érinti a bíró mindennapi munkáját és függetlenségét.
Ezzel az adminisztratív torzulással került szembe a tavaly év végéig működő OBT. Hogy mennyire igaza volt a választott és gyenge hatáskörökkel rendelkező testületnek, arról a közvélemény legkésőbb akkor értesülhetett, amikor a Schadl-ügy kapcsán kiszivárgott egy törvényszéki elnök néhány mondata arról, hogy miként képes megnehezíteni az akadékoskodó bírák életét. Közben persze már az összes bírósági vezető a politikai kétharmad által választott Hivatalvezető kiválasztottja volt. A jogállamisági kritériumok körében az EU éppen az OBT hatásköreinek növelését kívánta elérni, csakhogy meglehetősen későn, az adminisztratív rend már beállt. A következő hatalmi nyomulás a Kúriát érintette, ahova ismét csak jogellenes módon olyan harcostársat választott a vezér bátor frakciója, aki azóta is politikai küldetését teljesíti. Néhány más kipróbált, korábban bírói gyakorlattal nem rendelkező famulus segítségével.
De még ezt jóval megelőzően érte két súlyos törés a bírák szakmai tartását: az ún. semmisségi törvény, amelyben a törvényhozó jogerős bírósági döntések újratárgyalását rendelte el, nyíltan semmibe véve a hatalommegosztás elvét. A bírák azt érezhették, hogy politikai megrendelésre dolgoznak, aminél nagyobb szégyen aligha van ebben a hivatásban. A másik törés a természetesen szintén jogellenes kényszernyugdíjazás volt 2012-ben, amely felszabadította az utat a politikai kinevezettek számára, hiszen a vezetők többnyire az érintett évjáratokhoz tartoztak. Nem csak vezetők, hanem szakmai tapasztalat is áldozatul esett, mindezekkel együtt némi önbecsülés és szolidaritás is, hiszen mindig van, aki örül a megnyíló karrierlehetőségeknek.
Ilyen előzmények után, ebben a környezetben kellene elhinniük a bíráknak, hogy az igazságszolgáltatási reform bármi jót jelenthet számukra. Arra kérte a „nagy reformer” a bírákat, hogy írjanak alá egy blankettaszerződést – senki nem tudja, pontosan mit kér a hatalom némi pénzért cserébe. Ha valaki egy családban ilyen szerződést írna alá, a család többi tagja bizonyosan elkezdene a gondokság alá helyezésen gondolkodni: apuka beszámíthatatlanná vált, átjött a szomszéd maffiózó, és alá akar íratni vele valamit. Ugyanez megy az akadémiai – oppardon, a HUN-REN intézetek vagyona körül, előnytelen megállapodás zsarolási helyzetben.
Mindeközben az igazságszolgáltatási reformra az Európai Unió árgus szemekkel figyel, hiszen a bírói függetlenség megerősítése a rengeteg pénz (12 milliárd euró) folyósításának legfontosabb feltétele. Mindezidáig többször sikerült majdnem mindenkit átrázni.
Ebből a mostani ajánlatból már annyira kilóg a lóláb, hogy erőszakos eszközökre kell vetemednie a kormányzatnak, ha mindazokat a célokat el akarja érni, amelyek a félig se világos szövegezésű reformkoncepcióból kivehetők. Ugye senkinek sincs kétsége afelől, hogy milliárdok ide vagy oda, a hatalmi célt el fogják érni – az nem lehet, hogy az akarat ne győzedelmeskedjen. Ha a „megegyezésre” a bírák nem hajlandóak, akkor rosszabb körülmények között, béremelések nélkül, büntiben kell majd elviselniük. Ugyanis a kormányzati akaratnak semmilyen közjogi korlátja nincs, sem az Alkotmánybíróság, sem senki az országon belül nem fogja megvédeni őket, a jogász szakma többi része a legkevésbé.
közcím: A kormányzat
A homályos, a hatékonyság megkopott hívószavát emlegető ajánlatból legalább a célok kiolvashatóak: a bírói korhatár manipulálása, az alsó korhatár 35 évre emelése és a más jogi területeken szerzett tapasztalatok figyelembe vételének erősítése. Ennek természetes következménye lenne a megbízható kádereknek akár az államapparátusból való pulpitusra áramoltatása és a hagyományos bírói karrierminták oldása a bíráktól elvárt képességek mellett idegen szempontok érvényesítése. Ugyanakkor a jól viselkedő bírák számára megengednék, hogy továbbszolgáljanak. Vajon ki döntene az ő alkalmasságukról? Nem nehéz kitalálni. Mindez a pályát elzárná a folyamatos frissítéstől, a kontrollálhatatlan másként gondolkodó fiatalok megjelenésétől. A Kúriát még erősebben ráállítanák a jogegységesítésre, vagyis a politikai vezetés alatt álló legfelsőbb fórum a nyomasztó „korlátozott precedensrendszert” tovább erősíthetné. A bírói jogértelmezés terjedelme tovább szűkülne. A helyi szinten ítélkező bírákat egyetértésük hiányában is kirendelhetnék a törvényszék illetékességi területén belül. Az ország települési szerkezetét és a mobilitási szokásokat, no meg a közlekedési infrastruktúrát ismerve ez súlyosan érintené a bírák függetlenségét. A bíróságok kezéből kivennék a civil és cégügyszakot és azt a végrehajtó hatalom kezeibe helyeznék. Ahol, mint azt tudjuk, eleve nagyon barátságosak a civilekkel és teljesen elfogulatlanok a cégekkel. Nincs olyan eleme a javaslatnak, amely ne rejtene súlyos veszélyeket, nincs az a jóhiszem, amely megengedné egy ilyen ajánlat elfogadását.
De van még egy súlyos kiinduló baj is ezzel az egész történettel, azon túl, hogy a rendszer egésze velejéig romlott és gonosz. Legutóbb a European Law Institute (ELI- Mount Scopus) tett közzé ajánlást a bírói függetlenség európai sztenderdjeiről. Erre azért volt szükség, mert egyre több a jogállamot kikezdő, a bírói függetlenséget csorbító tagállami próbálkozás. A megfogalmazott elvek mindegyike régóta ismert, klasszikus garanciája a bírói függetlenségnek. Nincs olyan fejezete a 60 oldalnyi normatív szövegnek, amellyel ne állna konfliktusban az Orbán-rezsim. Ezért most csak a konkrét eset kapcsán egyet nevezzünk meg: a pénzügyi autonómia kérdését. Nem csak arról van szó, hogy a parlamenteknek kötelességük az igazságszolgáltatás megfelelő finanszírozásáról gondoskodni, hanem ezt stabil, objektív és átlátható alapokon kell tenniük, és a költségvetési döntésekbe be kell vonniuk a bírói hatalom képviselőit. Milyen messze van ettől a politikai zsarolás? Régóta jogállami gyakorlat a bírósági költségvetés alkotmányos védelme, a csökkentés lehetőségének kizárása, indexálás, automatikus emelések, a bírói javadalmazások szinten tartásának alkotmányos kötelezettsége, és így tovább. Az ilyen intézmények logikája éppen az, hogy kizárja a materiális javakért kért döntést, jogértelmezési irányokat, a pénzforrásokkal való baráti viszony vonzását.
A bírói függetlenség egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy az igazságszolgáltatás pénzügyi ellátottságáért cserébe bárki bármit kérjen.
Eddig nagy volt a veszélye annak, hogy a bírák valóban megfáradtak a küzdelemben, hiszen ők is csak fizetésből élnek, ebben a rezsimben nem éri meg ellenállni. Eddig mindenki csak ráfázott. De egyelőre úgy látszik, mindennek van határa, a pofátlan hatalmi önkény sok bíró torkán megakadt. Azt pedig egyelőre még nem tudjuk, milyen eszközöket vetnek be, ha a mézesmadzag elfogyott.
Professzor Dr Fleck Zoltán – jogász,szociológus
